Category Archives: Eszter

Pénz

Dominik, Eszter, gyereknevelés

penz

Mindekettő gyereknek van perselye. Eszter szorgalmasan tömködi is a zsiráfját, amikor tudja, persze, akkor már Domi is, ha meglátja, de őt kevésbé érdekelte eddig a dolog. Eszter a bani-visszajárókat eltehette taxizás esetén, kenyérüzletben stb.

Na, ma aztán megszámolták, hogy mennyi van a perselyben, s Apa beváltotta nekik papípénzre. Eszternek már el lehetett magyarázni, hogy 1 lej az 100 bani, mi mennyit ér, sőt tegnap séta közben a románul számolást is folytattuk, mert valahogy 10-20-nál megrekedtünk, s amikor Eszter egyedül pufulécet vásárolt, be kellett mennem a kasszához hozzá, mert nem értette azt, hogy “încă 60 de bani”.

Eszternek megigértük, hogy a pénzét beváltjuk neki Ausztriában “osztrák-pénzre”, hogy legyen költőpénze:)

Kuckók

Dominik, Eszter, játék

Még decemberben kezdődött az újabb kuckó-mánia-hullám minálunk. A Domi szülinapja és karácsony apropóján elég sűrűn voltak vendégeink, s  - helyszűke miatt – mindig utolsó percben kellett elrámolni a kuckó címén összehordott oltári rendetlenséget.

Valahogy így néz ki a szoba, amikor beindulnak:

kucko kucko2

kucko3 kucko4

kucko5

 

Hihetetlenül lelkesen hordanak össze mindent az esernyőjük alá, csillog a kis szemük: karácsonyfadíszt, elemlámpát, párnákat, takarókat, szalagokat, almát stb. – a fantáziájuk nem ismer határt.:D

Zsírkrétaolvasztás

Dominik, Eszter, játék, kreatív

Évekkel ezelőtt már belebotlottam ebbe az ötletbe a neten, de aztán valahogy soha nem valósítottuk meg. Az az igazság, hogy sokkal bonyolultabbnak gondoltam a procedúrát. Aztán pár nappal ezelőtt, amikor egy fél órán belül háromszor vertük le a zsírkrétákat tartalmazó dobozokat a konyhában, azt mondtam, itt az idő:)

Már nem használatos zsírkréta-darabkákat szilikon sütőformákba kell rakni, be a lerbe és 6-8 percet melegíteni. Vigyázni kell, ne “süssük” túl sokat, mert akkor nem lehet majd festeni velük. Mi úgy jártunk, hogy az eleinte formákba tördelt zsírkréta-mennyiség kevésnek bizonyult, s amikor már azok szinte teljesen folyékonyak voltak, még adtunk hozzá és emiatt az alsó réteg túl sokat volt a lerben. Így most a krétáknak csak az egyik oldalával lehet írni. Sebaj, legalább most használjuk:) Mert szépek és újak lettek. Biztos egy fél éve rá se néztek a zsírkrétákra, a karióka volt a menő.

zsirkreta

zsirkreta2

2014

anyaság, Dominik, Eszter, gyereknevelés, ünnep

Jó, hogy jöttél! Hogy elvidd azt, ami rossz volt, hogy megőrízd a jót, a vállalhatót, hogy vigyázz az új tavasz lendületére. (Persze, előtte még sízni is kell:)) Vezess, kérlek, bölcsebben minket. Vigyázz a gyerekek mosolyára és a fákra, hogy ne rügyezzenek ki januárban, bár hajnalban nyitnikéket csiripelnek a +10 foktól összezavart madarak.

Tudom, év elején mindenki kér. Hogy adni mit tudok? Azt hiszem, sok reményt és lendületet annyit, amennyi nekem még soha nem volt januárban. Terveket. Kisebbeket, de nagyokat is. Jószándékot, lehetőség szerint alázatot, aktivitást és azt a gondolatot reggel fél hatra, hogy állítólag az ember hétszer annyit kibír, mint amennyire magát képesnek tartja. És minden reggelre egy tálka jaurtot müzlivel:)

2014 2014b 2014c 2014d 2014e 2014f 2014g 2014h 2014i 2014j

Az utolsó kép az a januárunk szimbóluma lehetne: Eszter viselkedése, Domihoz való hozzáállása varázsütésre megváltozott – nem tudom, mitől, de sokáig tartson: nem lökdösi, nem piszkálgatja, nem mond neki csúnyákat, hanem szépen, egyetértésben játszanak. És nem felesel, nem akadékoskodik, segít magától stb. Ennek köszönhetően hihetetlenül békés mindennapjaink vannak. Igy már értem, így könnyű és szép:)

Teknősök

anyaság, Dominik, Eszter, játék, látogatóban

katoeknal katoeknal2 katoeknal3

Rokoni látogatás alkalmával kerültünk újra állatközelbe. Még Domi sem félt a békáktól, bátran megfogta őket, Eszter hordozta is őket a tenyerében. És elújságolta a nagynénjének, hogy Mámá nemcsak a teknősöket nem szereti, hanem a többi állatot sem…

Azért van ilyen hírem, mert nem szeretnék háziállatokat… Még egy kutyát sem… Mea culpa. Hogy miért? Nem érzek magamban szabad vegyértékeket arra, hogy még egy állatot is gondozzak, ne adj isten, többet. Legalábbis jelenleg. És az sem szimpatikus kilátás, hogy majd házhoz legyél kötve miattuk. De ez is egy olyan érzés, vélemény, kívánság, állásfoglalás vagy mi a mai társadalomban, mint az, ha valaki nyíltan vállalja, hogy nem szeretne gyereket. Inkább ne beszélj ilyesmiről, mert furcsán fognak rád nézni.

Meg aztán úgyis biztos lesz egyszer legalább egy kutyánk. Majd a házban. Mert jó a gyereknek. Kialakul a felelősségérzete attól, hogy az apja majd takarítja-eteti az állatát. És mert kb. mindenki szeretne majd egyet –  engem kivéve.

Ördögök

Dominik, Eszter, séta, ünnep

Avagy népi szokások fesztiválja Szigeten. www.decembrieinmaramures.ro

Eszter kicsi kora óta szereti ezt a felvonulást, s bevallom, én is értékelem, mint autentikus román hagyományőrzést.

Délben Eszter Aloisszal hamarabb kiment a Főtérre, én elaltattam Domit s utánuk mentem.

ordogok ordogok2 ordogok3 ordogok4 ordogok5

Este aztán az a “remek” ötletünk támadt, hogy vigyük ki a gyerekeket – esti kaland címén – tüzijátékot nézni. Hát igen, csak arra nem gondoltunk, hogy ez egy nagyon román fesztivál, pontosságában is… A beigért 21 óra helyett 22 órakor került sor a tüzijátékra, mert Aurel Tămașt nem lehetett lefütyülni a színpadról:( Szerencsére csak én fagytam meg a nagy várakozásban, a gyerekek feltalálták magukat, s miután körhintáztunk, szerencsekerekeztünk (nyertek egy pakk magyar kártyát és egy kisautót), sétáltunk, s még mindig sehol semmi, akkor elkezdtek focizni az út közepén egy nagyobb jégdarabbal:)

tuzijatek tuzijatek2 tuzijatek3 tuzijatek4 tuzijatek5 tuzijatek6 tuzijatek7

Karácsonyfák

Dominik, Eszter, gyereknevelés, játék, ünnep, utazás

A mi angyalunk csak 24-éről 25-ére virradó éjjel érkezett – gyakorlati és pedagógiai okokból… Eszter a karácsony előtti napokban sokszor viselkedett csúnyán az öccsével, csúnyán beszélt, piszkálta, lökdöste. Nem hatotta meg a “szokásos” szülői figyelmeztetés, miszerint az angyalka jár és be-benéz az ablakon, jó gyereknek hoz csak karácsonyfát. Végül megszavaztuk Apával, hogy itt az ideje: ne csak mondjuk, valósítsuk is meg. Úgyhogy nem várt otthon se fa, se ajándék, amikor a templomból hazajöttük… Talán csodálkoztak, de egyáltalán nem voltak csalódottak. Elkönyvelték, hogy biztos, majd reggel, mert sok dolga van.

Tehát nem tudjuk, hogy volt-e pedagógiai “haszna” az egésznek, viszont Alois is nyugodtan végigülhette az istentiszteletet, nem volt kapkodás, éjjel nyugodtan feldíszítettük a fát, hosszú évek óta újra kettesben:)

 karacsony otthon karacsony otthon2

Babócás pohár és koncert Apával. (A dobok újak, a gitár régi:))

karacsony otthon3 karacsony otthon4

A babán új a pizsama, új a takarója és a párnája.

A legfinomabb ünnepi eledel a kakas a fáról…

karacsony otthon5 karacsony otthon6 karacsony otthon7 karacsony otthon8

25-én délután Nagymamáékhoz mentünk “ebédre” – mi általában a Domi délutáni alvása után szoktunk ebédre menni… Itt is volt aztán nagy öröm, móka és játszás.

karacsony nagyieknal karacsony nagyieknal2 karacsony nagyieknal3

 

Domi (és Csabi Tata meg Apa:)) nagyon örült a mágneses játéknak meg a főzőcskézős dolgoknak, például a piros kockás kicsi lábos fogó kesztyűnek. Eszter a babakocsinak meg a babaágynak leginkább.

karacsony nagyieknal4

Még aznap este Dédinél is folytattuk:

karacsony dedinel karacsony dedinel2

karacsony dedinel3

Olyan későn estünk be az ágyba, hogy már senkit sem kellett különösebben altatni…

Másnap… másnap iszonyú hányingerrel ébredtem és szédültem. Pont megfelelő állapotban voltam, hogy csomagoljak, mert délben indultunk Szigetre… Szerencsére már előre megbeszéltük Erikáékkal, hogy eljönnek hozzánk játszani a gyerekekkel, amíg csomagolunk. Egészséges esetben is jól jön ilyenkor a segítség, de ezúttal kincset ért! Eszter és Erika “hosszasan” (na, melyik gyerekirodalmi szerzőt idéztem?:D) activityzett, Domi legózott, főzött, csomagolt, le-ledőlt, bújt – lévén ő is meghűlve és hasmenéssel küszködve.

Aztán csak megérkeztünk Szigetre is, ahol természetesen újabb karácsonyfa várta a gyerekeket:) És Gombszemű-baba a csomagban meg habkarikák a fán, mint Kippkoppban!

karacsony jutkaeknal karacsony jutkaeknal2 karacsony jutkaeknal3 karacsony jutkaeknal4 karacsony jutkaeknal5 karacsony jutkaeknal6 karacsony jutkaeknal7

Szeretem a karácsonyfákat. Azt hiszem, a gyerekeink is szeretik. Olvastam valahol, hogy a gyermeknek nem az marad meg a karácsonyokból, hogy mit evett, milyen ajándékot kapott, ki volt-e vasalva az ünnepi abrosz, vagy talált-e az ünneplő harisnya színe a ruháéval. Hanem az, hogy mit érzett . Hátha jó érzés-emlékekkel maradnak. Hátha sikerül.

Karácsonyunk a templomban

Dominik, Eszter, ünnep

templomban2 templombanIdén nagyon szépen kezdtük a karácsonyozást: Eszter szerepelt a templomban (most már ő is vallásórás), így mind a négyen, és még Nagymama is, ott voltunk. Szegény Dédi nem tudott eljönni a fájós lába miatt:( Álmodni sem mertem volna, hogy mind az ötön végig is üljük az istentiszteletet – ha arra gondoltam, hogy tavaly Domi be se akart menni a templomba és idén is mondogatta már 24-e reggelén, hogy ő már biza nem, most se. Ehhez képest nagyon civilizáltan, csendben végignézett-hallgatott mindent, hol a Nagymama, hol az én ölömben. Eszter is hősiesen kibírta, pedig sokan szavaltak, tehát sokat kellett álldogállnia.

Az valami mágikus volt számomra, amikor leoltották a lámpákat, és úgy énekelte az egész gyülekezet a Csendes éjt…

 

Túl a Maszat-hegyen

Eszter, kultúra

maszathegy

Utolsó ovis napon hamarabb elhoztuk Esztert és Aloisszal színházba mentek. Eredetileg én akartam menni, de aztán Alois – felettébb jogosan – megszólalt, hogy minden ilyen vagány helyre én megyek Eszterrel, most  ő szeretne… Igaza volt, hát mit tehettem:)

Úgyhogy én nem sokat mesélhetek, csak feljegyzem az utókornak, hogy látták ezt az előadást és tetszett nekik: Eszter napokon át zenerészleteket dudorászott a darabból, no meg csak jó lehet valami, amit Keresztes Attila rendezett… (Hej, azok a szabin nők..!!)

(Varró Dániel – Presser Gábor: Túl a Maszat-hegyen)

Mennyből az angyal a Sapientián

Dominik, Eszter, ünnep

Éppen kedden, Karácsony előtt egy héttel, amikor már “túléltem” egy kissé hosszúra sikeredett iskolai karácsonyi ünnepélyt, este fél hétre az egyetemre készültünk Apával találkozni és énekelni-ünnepelni.

Nagyon szép dolgokat láttunk és hallottunk, ezt még nekem is el kellett ismernem, pedig – mondom – aznap már igazán semmi kedvem nem volt ilyesmire, csakis egy kád habos fürdőre (s még késtek is a műsor megkezdésével legalább fél órát.)

A Mennyből az Angyalnál a gyerekeket is maguk mellé hívták a kórustagok.

Le a kalappal a kórusvezető előtt!

sapientia

Korcsolyáztunk

Dominik, Eszter, sport

Domi még nem akarta kipróbálni, pedig 25-ös a lába. 25-ös a legkisebb kölcsönözhető korcsolya – Eszter ekkora lábbal állt először jégre, még nem volt hároméves.

Nekünk Eszterrel viszont nagyon jól esett! Ne mondjam, hogy én hamarabb elfáradtam, mint ő… Most már nagyon ügyesen, bátran és gyorsan siklik, már felemeli a lábát, úgy hajtja magát.

korcsolya korcsolya2 korcsolya3 korcsolya4

Ovis Karácsony

Dominik, Eszter, ovi, ünnep

Idén kicsit hamarabb, Óvó Néni személyes döntése miatt. Ez a koraiság, szerintem, gyengített picit a hangulatán, de Óvó Néni rengeteget dolgozhatott, hogy az legyen belőle, amit láttunk.

A szokásos versmondással-énekléssel indítottak, utána kiosztották a szülőknek készített ajándékot (gyönyörű, ízléses filckarácsonyfát), amely tényleg meglepetés volt, teljes titokban tartották a gyerekek, még Domi is, fogalmam nem volt, hogy készítenek valamit. Ezt követte a gyerekek megajándékozása (mi Aloisszal előző éjjel varrtuk a csemetéinknek kiosztandó filcmanókat – hát nem monadnám, hogy akkor túl lelkes voltam…) és egy asztali bábjáték, amelyet Óvó Néni, a férje, egy volt (már iskolás) óvodás és a másik csoport óvó nénije vezényeltek le.  Azért maradt el a szokásos “szerep”, mert Óvó Néni sehogy sem tudta betanítani nekik, ehhez túl sok a kicsi a csoportban. Itthon még el is röhicskéltük, hogy nem csoda, ha Domit nem tudta beidomítani pásztornak és napkeleti bölcsnek:)

oviskaracs oviskaracs2 oviskaracs3 oviskaracs4 oviskaracs5 oviskaracs6 oviskaracs7 oviskaracs8 oviskaracs9 oviskaracs10

Apropo, Domi. Itthon remekül fújta a versét, tiszta egyedül és vigyorogva. Eszter tanította be neki:) Az ünnepségen viszont nem akart megszólalni, sőt ki se ment a többiek közé. Sírva vonult be a terembe, beült az ölömbe, aztán néha átment Nagymamához. A könnyei persze hamar felszáradtak, de szerepelni? – na, azt nem! Anyja fia:) Teljeséggel megértem, annyira rühelltem én is gyerekként egy publikum elé kiállni. Szerencsére, senki nem erőltette semmire.

Eszter remekelt, mint mindig. Szólóban énekelt,  s a közös éneklésekkor is mindig kicsengett a hangja. Végig úgy helyezkedett, hogy Óvó Néni közelében legyen.