Kis ideje érlelem magamban ezt a bejegyzést. A testvérkonfliktusokról, testvérszeretetről. Édesanyám állítólag pont így veszekedett és verekedett a nővérével, mint a mi gyerekeink, naponta. Ma sem ápolnak különösebben bensőséges kapcsolatot egymással. Édesapámat is verte a bátyja gyerekkorukban a családi legenda szerint, ma viszont barátok. Az édesanyjuk, sajnos, már nem él, hogy megkérdezzem tőle: ez véletlenszerűen alakult így vagy tudott valamit, amit én nem.

Szeretném, ha a gyerekeink felnőtt korukban szeretnék és segítenék egymást, egymás támaszai lennének. Szeretném tudni, hogyan kell ezt elérni. Azt mondják és írják az okosok, hogy amikor a gyerekek veszekednek, nem kell beavatkozni, hacsak nem folyik vér. Akkor sem, ha óránként?!

Nálunk nagyon gyakran megy a szurka-piszka. Bent a lakásban. Kizárólag. Játszótéren vagy másnál minden ok, mert nem egymással foglalkoznak. Itthon általában két forgatókönyv zajlik: 1. Eszter unatkozik, hívja Domit játszani, aki egyedül szöszmötöl(ne) magában, nem akar menni, akkor Eszter leordítja a fejét, hogy rossz vagy stb. s innen aztán kezdődik a veszekedés. 2. Domira jön rá a tízperc, odamegy Eszterhez, s mondjuk, belecsíp, vagy rákiált, hogy rossz vagy, Eszter rossz.

Persz, hogyne, ők is játszanak egymással békében is, napi szinten, többször. De miért van ez a sok konfliktus a semmiből? Belefáradtam. Nem hinném, hogy ez normális, pusztán azért, mert testvérek, akiknek ráadásul a természete is különböző nagyon.

A legjobb dolog, amit ilyenkor tenni tudok, ami bevált, hogy különválasztom őket. Egyiket becsalogatom valami játékkal egyik szobába, a másiknak beteszek egy mesecédét. Ilyenkor általában lecsillapodnak s tíz perc műlva megint képesek egymással játszani.

Tény és való, hogy a testvérek nem választották egymást, mégis egész nap össze vannak zárva, főleg vakációban. Nem csoda, ha néha egymás agyára mennek. De miért piszkálják egymást állandóan? Hát ha éppen nem akarják egymást látni, húzódjanak a lakás két különböző pontjára és kész.

Néha azt érzem mostanában, hogy nem vagyok elég okos ehhez. Elég bölcs, elég időmilliomos, egyszerűen nem vagyok elég.

Pedig ez már nem testvérféltékenység. Ezek mind olyan helyzetek, amelyeknek látszólag semmi konkrét indító oka nincs.