A Jazzben voltunk gyerekkoncerten. Nagyon korán odaértünk, már kezdés előtt egy fél órával Eszter ott csücsült az első sorban és nagy izgalommal foglalta a helyet Druszinak és Rékának. Aztán mégsem sikerült jól a foglalás, mert utolsó pillanatban egy anyuka csak leültette oda a gyerekeit, Eszter meg szaladt hozzám sírva (én a szélen álltam). De aztán mi is lecsaptunk két szabad székre, s hárman is elfértek ott – főleg, hogy mindegyre felálltak táncolni. Eszter felhajtott 2 narancslevet , Domi is egyet, amikor őt is behozta Jutka néni. Ők eleinte a kenyérüzletbe mentek, de aztán csak meg lehetett győzni a fiunkat is, hogy bejöjjön. Nagyon tetszett neki, ment Eszterékkel táncolni is, örültem, hogy lassan-lassan ő is levetkőzi túlzott félénkségét.

Magáról a zenéről inkább nem nyilatkozom (hangosan:)), mert, ugye, nem én voltam a célközönség. Viszont azt csendben megjegyzem, hogy Halász Judit-koncerteken kimondottan jól szoktam szórakozni. Itt meg kb. a harmadik szám után teljesen kikapcsoltam, mint amikor valami rádió megy a háttérben.. Eszter kérdezgetett koncert után, hogy hallottam-e ezt meg azt a dalt… ööööö… nem, fogalmam nincs, miről beszélsz, kislányom… Szóval az én figyelmemet naaagyon nem kötötte le. S még Eszter is azt mondta, hogy túl hangos volt, pedig ő nem érzékeny az ilyesmire.

Az viszont nagyon érdekes volt, hogy Eszterrel mentem a Jazz mosdójába:) Nem gondoltam, hogy ez ilyen hamar be fog következni:)

A koncert végén hirdettek valami gyerekbulit is, de amint pár perc múlva kiderült, ez azt jelentette, hogy mindenki átvonult a másik terembe, ahol még hangosabban rendes felnőtt zene dübörgött… Hát azt inkább kihagytuk és hazajöttünk, már amúgy is este hét óra volt.

Találtam egy kis ízelítőt, mindenki ítéljen maga: