Drága polgármesterünk megint vigyázott őszi egészségünkre: alma, körte, must, bor, miccs, kakas, Balonache. Es kisvonatnak álcázott busz, ami vagy az Uniriibe vagy a Tudorba vitt. Kipróbáltunk mindkét útvonalat, hát nagy volt az időbeli különbség. A hosszabb útnak felét Domit átaludta (aznap nem aludt délben), Eszter is már unta visszafele.
De ráztuk magunkat holmi zenére, ettek miccset, kakast, vattacukrot (Eszter, Domi nem szereti). Itt volt a közelünkben, ha itthon voltunk, s nem ott, akkor is hallottunk kb. mindent, ami a színpadon elhangzott:)
