Ma is elmentünk – szokás szerint – vallásórára, de kiderült, hogy már vakáció van:S
Elindultunk sétálni, hát mit lát meg az áldott két gyermek tíz lépés után?! Egy ugrálóvárat. A Főtéren, a ló árnyékában. S volt ott még minden egyéb, mi (gyermek)szem-szájnak ingere. Eleinte arra tippeltem, hogy korán kezdte a város a készülődést a vásárhelyi napokra, aztán lassan-lassan beugrott, hogy ez a civil szervezetek vására kell, hogy legyen. Az volt:) Alízzal nem találkoztunk, de Bogiékkal igen, a Caritas sátrában kellemeset beszélgettünk-kávézgattunk.
Lecsaptak az arcfestésre is, persze – tényleg profi a festő hölgy, látszik az ecsetvonásain munka közben: gyors, precíz, gyakorlott. Ma egy viráglugas és egy cápa született. Legközelebb már tényleg én is festetek valamit magamra:P





