Késő délutánig a Caritasnál voltunk, addig Apa itthon tette a dolgát, aztán utánunk jött, még elmentünk tejet venni a Dacia piaci automatából – a gyerekek örömére -, aztán hazajöttünk, ahol reggel óta még az ágy sem volt megvetve – elvégre csak a Mikulás járt itt a távollétünkben, ő nem vet ágyat… A cipőcskéink-csizmácskáink nem voltak kisuvikszolva és az ablakba téve, elvégre rajtunk voltak:) Viszont az itthon hagyottak és a papucsok dőltek el a sokmindentől:) Domi furcsállotta első ránézésre, hogy ő nem kapott semmit… Aztán felfedezte a legbelső szobában a degeszre tömött kis kék papucsát, s felkiáltott: “Nekem is sokmindent hozott a Mikulás, bele se fért a papucsomba!”

Eszter határozottan a kis, dilettáns módon, kézzel varrt babahálózsáknak örvendett a legjobban, Domi rögtön nekiállt legózni, mert kapott néhány új “legótalpat”, amire építeni lehet. De sikere volt a két széktámlára varrt Mikulás-sapkának és az új könyveknek is (Eszter a sárga AnnaPetit kapta meg, amely még hiányzott a kollekcióból, Domi a kertészkedős BogyóBabócát).