Első adventvasárnap Dédinél ebédeltünk. Talán a “délutánizás” jobban illene a hosszas eszegetésünkre:) Domi alvása után mentünk, Eszternek se adtunk előtte enni, úgyhogy kellőképpen kiéheztettük őket:) Nagyon jól ettek: húslevest, kukoricapehelybe forgatott csirkemellet krumlipürével, fánkot, mandarint, fagyit. Csoda, hogy ezek után senkinek nem kellett vacsora?

Eszter és Alois römiztek is Dédivel, Domi formabedobóssal játszott, én kötögettem. Igazi idill volt.

Köszönjük, Dédi!