Az első
A második
Idén úgy esett, hogy a Bucsinról származó, adventi koszorúnak való fenyőágak vártak száradtak egy hetet zacskóban a konyhában, a kalorifer mellett… Hát kissé hullottak már akkor, amikor összeállítottuk a koszorút, de egy hét múlva már több volt a fenyőtüske az asztalon meg alatta, mint a koszorún… Úgyhogy restauráltuk, kicsi ügyes lett, de legalább nem kell folyton ide-odataszigálni, nyugodtan elfér az asztalon, evés közben is.
Az első koszorút Eszter díszítette, teljesen egyedül. A végén megjegyezte: “Ha túl giccses, Mámá, levehetsz ezt-azt!”
Az aranyszálat is saját kezdeményezésére aplikálta a gyertyákra.

