Halmágyi Éva és Bonczidai Dezső bábszínészek szórakoztatták a gyerekeket. Profik voltak, mint mindig. A végén aláíratták a lurkók a csipikés plakátainkat:)

Ma Hannáékkal találkoztunk, a két csaj elemében volt.

Domi fűzfaággal kötözi biciklijét a hinta mellé.

Eszter reggel tudatosan öltözött, hogy az arany minta, amit kinézett, hogy az arcára festet, találjon:)

Ma már én is a karukra írtam a telefonszámomat, mert a frász kerülget ilyen tömegben, hogy valakit elveszítek. Pedig szófogadóak, nem panaszkodom, azt hiszem, ők is érzik, hogy most csak én vagyok, nincs mese.

A könyv sokat igér – alcíme: “Az anyai lélek szivárványa fogantatástól nagymamakorig”. A téma dicséretes – akkor is, ha a könyvben messze nincs annyi, mint ebben a mondatban.

Kíváncsi voltam a könyvre, a téma miatt is, és azért is, mert a szerző tanácsadói blogját olvasgattam, amikor a gyerekek kisebbek voltak.

Vannak nagyon pozitív részei a könyvnek, legalábbis voltak számomra, miközben olvastam. Kimond, leír olyan dolgokat, amelyeket eddig még így sehol nem olvastam . Például a gyenerációk közötti neveléskülönbségekről, hogy miért nézi furcsán a nagypapa, ahogy én nevelem a gyerekem. Hogy mikor önző egy anya és mi is az a válaszkészség. Hogy miért kell (ajánlott) ma szülőként tudatosabbnak lenni a gyerekkel kapcsolatos döntéseinkben, mint régen: mert nagyon sok az információ, a választási lehetőség, de ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy amit választani lehet, azt jó is választani. A kedvenc szavam a könyvből az “információdiéta” (a 239. oldalon):D

Elgondolkodtató tipológiát állít fel az anyákról és az anya-lánya-kapcsolatról. Érdekes, hogy anya-fiú tipológia viszont nincs. Ahogy nincsenek lábjegyzetek sem, van viszont wikipédiára-utalás és elég sok redundancia- hát ezek mind nem teszik az írást túl szakszerűvé…

Összességében azt gondolom, hogy a szerző nem tudott igazán egyensúlytartóan lavírozni aközött, hogy akkor most egy tudományos munkát ír vagy ponyvát a nagyközönségnek. Olyan finomvegyes sikeredett. Ettől eltekintve nem bánom, hogy elolvastam, még így, ki tudja, hány gyermekneveléssel kapcsolatos könyv után is mondott újat, ha csak kidolgozatlan gondolatok formájában is. Mindenképpen hasznos olvasmány lett volna az első gyerek születése előtt.

Ja, és a nagymamakorról egyáltalán nincs szó a könyvben. Csodálkoztam is volna, hogy a szerző, aki még maga sem nagymama, hogyan tudhatja, hogy mi van egy anyából nagymamává is vált nő lelkében.

(Vida Ágnes: Anyapszichológia, KIsmamablog Kiadó, 2014.)

Borítókép innen: http://www.anyapszichologia.hu/

Domi új kedvence a munkagépekről szóló mesesorozat, amelynek eddig két kötete jelent meg: az Egyes Markoló és a Taknyos Traktor.

Szóval végigültük az egy órás koncertet, Domi is! Egyszer voltunk kint a mosdóban. És a Varázséneket is hallottuk, ami a Laci bácsi szerzeménye és tudják az ovis gyerekek is:)

A kisebbik szőke fejecske középen Eszter az első sorban:)

Délelőtt a Védem által szervezett kövesdombi gyereknapozásba kapcsolódtunk be. A Mátyás király álruháit néztük meg a Maros Művészegyüttes előadásában, utána meg szétnéztünk az előcsarnokban szervezett gyerektevékenységek között. Végül két hajtogatott lufival és egy varázspálcával tértünk haza. Arcfestést is szerettek volna, de nagyon sokat kellett volna várni, ez most egy másik, sokkal lasúbb hölgy volt…

Domi kérésére készült fénykép

Ismét bábszínházban voltunk, ezúttal egy valódi bábelőadáson. Ez talán nem kötötte le őket annyira, mint a Csipike, valószínűleg a bábok miatt. Eszterrel a darab végéig találgattuk, hogy vajon melyik hang melyik bábszínészé, s a hatból háromra jól tippeltünk:) Dominikot a díszletváltozás nyűgözte le: Nézd, mámá, megy ki a fa! Pár nap múlva aztán az ovival is látták ezt az előadást. Domit nagyon foglalkoztatta, hogy de miért is kellett Döbrögit megverni.

Csütörtökön tartottak a kövesdombi óvodák egy vetélkedőt, amelyen népi gyermekjátékokat mutattak be a csoportok. A Cinege is “fellépett”:)

Gyönyörű volt azt a sok gyereket székelyruhában látni, anyaként fényes délelőtt munkahely helyett szemtelenül ott lenni Eszterrel, fényképezni, videózni, gyönyörködni. Egy második díjat is bezsebeltek ám a sok jóérzés mellé.